Mottó: Dolgos hétköznapokon is felejthetetlen vagyok!
Megjelenés: 1979
Karakter: Virágos – édes – gyümölcsös
Milyen: Női
Illatjegyek: Fej: Citrom, aszat gyanta, zöld jegyek, gyümölcsös jegyek, fekete áfonya, bergamott, cassia
Szív: Jázmin, gyöngyvirág, nárcisz, ylang – ylang, bolgár rózsa
Alap: Labdanum, ámbra, pézsma, vetiver, tömjén, pacsuli
Az bizony! Felejthetetlen, visszafogott hatósugarú illat. Olyan, amely kiemeli a viselőjét. Megszépít, hosszan tart, többsíkú, éteri.
Kifejezetten jó érzés viselni!
Ha elemeznem kellene, akkor bizony nehéz helyzetbe kerülnék. Nem találok olyan alkotóegységét, amely hangsúlyos lenne….
Talán a gyanta….ragacs illat a zöldben…..virágok megjelenése a levelek között…..édes alapok…..
Azt veszem észre, hogy unos – untalan a kézfejem közelében van az orrom. Szaglászom.
A Molinard körbeölel egy hernyóselyem sál puhaságával. A lelkivilágomnak, hangulatomnak jót tesz, ahhoz semmi kétség nem fér. Kiegyensúlyozott, konszolidált, szerény és végtelenül elegáns parfüm.
A ház illatait nem nehéz megszeretni. Alkotásai számomra történeteket mesélnek el.
Mégis….mi ez a parfüm?
Fátyolos napsütés. Csendes őszi utcák sok lehullott falevéllel. Egy elegáns nő tűsarkainak kopogása a rendezett környéken. Szép kis kertes házak. Biztonság…..harmónia….
Jólétet szimbolizál. Néha bevillan az almavirág illata!
Azt olvastam hogy tipikus nyolcvanas évekbeli illat. Nagyon kedvelem annak az időszaknak a stílusát. Egészen biztosan állíthatom, hogy nem tudom besorolni sem oda, sem máshova a karakterét.
Semmihez sem fogható, függőséget, sóvárgást okozó remekmű! És pontosan azért, mert olyan egyedi!
Természetesen érzem a zöld akkordokat, a citrusokat. De más, mint a többi!
Tudom, hogy tele van virággal hintve – de csak a kertig jutok el gondolatban!
Mohás, fás jegyek alapozzák és mégis….édes! Gyümölcsök virága érződik ki. Melengető napfény.
Csodaország. Békesziget!
Pár szót az üvegről….Lélegzetelállítóan szép, finom, mívesen megmunkált matt remekműről van szó, amely olyan gyönyörű, hogy még akkor is a polcon díszeleg, ha az összes csepp parfümünk kifogyott már belőle. Méltó társa a Habanitának.
Annyira impulzív, mint Renoir. Egyik kedvencem jut róla eszembe: A teraszon című festménye…..
Ha zenében kellene jellemezni? Csakis Glenn Miller! Moonlight Serenade
(Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?