Mottó: Bűnös szépség
Megjelenés: 1955
Milyen: Női
Karakter: Orientális – fás
Illatjegyek: Fej: Mandarin, narancs, grapefruit, mangó, passiógyümölcs, pomelo
Szív: Jázmin és egzotikus virágjegyek
Alap: Vaníliavirág, tonkabab, cédrus, pézsma
Csodálatosan szép, összetett, művészies keleti illat. Nehezen lehet beszerezni, azt is inkább külföldről.
Az üvegnek számos újjászületése volt. Megjelent egyszerű kék kiszerelésben, sima átlátszó üvegben is bordó színű kiegészítőkkel, de készült limitált Baccarat kristály megjelenítésben is.
Egy parfümnél fontos, hogy emlékeket, gondolatokat ébresszen.
Nagyon szexi.
Sokfajta erotika létezik: romantikus, szépséges, gyengéd,mocskos, agresszív, fülledt, unalmas.
Nekem az első pillanatban a Nirmala mélyen izzó fülledt simulėkonysága jutott eszembe és Párizs, mégpedig a múlt század legeleje. Maga a név erényt, tisztát jelent, – ez a kifejezés legutoljára jutna róla ez eszembe. Ellenben gyönyörű hangzású. Muzsikáló.
Változóak Molinard akkordjai és mindvégig gyengédek.
Az indító gyümölcsösség elillan csudahamar és felváltja a jázmin. Leirhatlan finom virágillat leng körbe betölti a szobát, elkezd játszani benne az édes és tömör tonkabab a vaníliával együtt.
Tudom hogy van benne pézsma – nagyon rafináltan elbújtatva. Annyi a szerepe, hogy megszépíti az amúgy is gyönyörű virágcsokrot.
Párizs…valamikor a múlt század eleje, Montmartre.
Szüleim viharos kapcsolatából születtem 1890 karácsonyán. Apám villámgyorsan elment a tengerre, hogy minèl kevesebb szerepe legyen a gyereknevelésben, anyám naphosszat varrt hogy megélhessünk. Koravén és vézna gyerek voltam. Éppen csak elmúltam tíz éves, de már tudtam, hogy egyszer gazdag nő leszek.
Élt anyámnak egy távoli rokona, aki jószagú volt, szépséges ruhákat hordott és gyönyörű tollas kalapokat. Mikor meglátogatott bennünket mindig hozott nekem csokoládét.
Olyan akartam lenni mint ő. Lisette egy nap értem jött és magával vitt Párizsba.
A forgatag, a hatalmas ablakú üzletek, a csodálatos Szajna, és a hidak, épületek szépsége azonnal foglyul ejtett. Unokanővéremmel délelőttönként brióst majszoltunk. Későn kelt és későn feküdt.
Egy elegáns házban laktunk, amely tele volt tükörrel, festménnyel, süppedő kerevettel. A lakótársak kedvesek voltak és mind kihívó ruhákban járt, erősen rúzsozott ajkakkal.
Esténként a szalonba különböző férfiak és néha nők is jöttek. Szólt a zene, nagy volt a nevetés, de én az emeleten a kis szobámban aludtam.
Lisette egyre elégedettebb lett a külsőmmel. Meghíztam, formás lettem, tanultam majd miután betöltöttem a tizenhetet bemutattak engem is.
Mielőtt levitt volna figyelmesen végigmért. Jázmin olajat csepegtetett rám.
” Tanuld meg Nirmala, legfőbb értéked a bőröd. Semmihez sem hasonlítható a csont színe és az édes méz illata. .”
A terem, ahol napközben csend és nyugalom volt, most tele volt enyhén kapatos férfiakkal és alig ruhás nőkkel. Némelyik asztalnál kártyáztak, máshol két – három lakótársam táncolta a ruhákat egymásról le.
A pezsgőtől elkábultam, saját édes illatomtòl, melyet a parfüm csak felerősített elbódultam.
Távolról érzékeltem csak hogy mennyien néznek….
Az első férfi akivel lefeküdtem egy idősebb bankár volt, aki imádott kuplerájba járni, lóversenyezni és kukkolni. Én pedig élveztem, hogy megőrül a feszes testemért, csillagászati összegeket fizet értem, kényeztet ruhákkal, ékszerekkel és egy-egy aktus után félholt lesz attól a kéjtől, amit okozok neki. Nem fájt az első és élveztem az összes többit.
Oly korban éltem, ahol sikk volt züllödtnek lenni, rendszeresen találkoztam költőkkel, festőkkel, kokottokkal. Abszintot ittak, ópiumot hoztak, tangóztak, eladósodtak és mi kánkánoztunk aztán szeretkeztünk.
Ma sem tudom megmondani mi okozott nagyobb örömöt: a szex, vagy a pénz.
A legjobb voltam. Legélvetegebb. És akkor hagytam abba amikor én akartam.
Volt pénzem bőven, elérkezettnek láttam az időt hogy elhagyjam Párizst és Európát. Nem kötött már semmi ide. Anyám rég meghalt, Lisette is tavaly tüdőbajban. Európa felett sötét fellegek jelentek meg.
Amerikába mentem. A Sors iróniája hogy én is szegény gyerekeket vettem magamhoz. De nem bordélyt hanem árvaházat nyitottam. Az anno kurválkodással megkeresett rengeteg pénz már nem érdekelt. Sokkal inkább hogy ezeknek a kislányoknak kisfiúknak legyen meg a biztonságuk. A gyereózsivaly és nevetés lett a legnagyobb örömöm. És tanultak a lurkók. Nagyon büszke voltam rájuk.
Öltözetem már nem a csábításról hanem eleganciáról szólt. Továbbra is kedvenc illatom volt a jázmin, de finomítottam még virágokkal rajta.
A Nirmala – akkor még nem született meg, mikor ez a történet játszódott -. Lehet, hogy a parfüm alkotása közben a mester is visszaálmodott a múltba.
( Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?