bouquet

Tél van

Sharing is caring!

Egyik legkedvesebb időtöltésem a szaglászás. Levegőn is, hiszen milliónyi árnyalata van. Külön az évszakoknak, hónapoknak, heteknek, napoknak.

Mindegyik dekádban  szeretem beszippantani a természet illatát. A szél, nedvesség, napsütés, hőmérséklet és a hozzá csatolódó úgynevezett szív – és fejjegyek mind külön kompozíciót adnak. Emlékek idéződnek fel.
Kedvelem a hideget!
Múlt hétvégén ropogós – törékenyre hűlt a levegő. Minusz húsz fokban és csillogó napsütésben keltünk reggel sétára. Az is egy csoda volt, hogy szűrt szivárványos volt minden.
Illata volt a hónak és a fagyos párának.
Finom hűsítő, bársonyos érzet, ami a napsugarak miatt már egyáltalán nem metszett. Zörögtek a bokrok. Minden fa és bokor természetes szagához még csapódott a jeges pára vizes elegye. Imitt – amott éreztük a kandallókból kiáramló füstöt. Különös ilyenkor a szél. A csendben, nyugalomban hihetetlenül messziről sülő bukta illata lepett meg bennünket. Ez az idilli helyzet tökéletesen illett egy mézes – bőrös parfümhöz.
Teljesen más, amikor nappal is sötétben havazás közepette kicsit dideregve rovom a lépteim. Mint ma. Mint most…..
A víz, fagy, jég, és észak illatát érzem. Összekucorodom…. Elgondolkozom, milyen hatalmas a természet és az ember csak egy picike lény benne. Hiányoznak a meleg, lámpafényes szobácskák…gondolataim azonnal a tűzhely melegénél járnak…de nem érzem, csak szeretném érezni.
A hópelyhek rajta maradnak a sálamon és csak akkor enyhülnek meg, amikor lélegzetem felolvasztja kissé….
Jeges, metsző, nyers, férfias illat ez. Süvítő, reccsenő, inas, merev. Csakhogy….győz a meleg és az élet szeretete! A sálamon keresztül felolvadó hó összekeveredik a bőrrel és a bőrből kipárolgó édeskés virággal, ami olyan, mint a jázmin. Ez, ami melegít. Feltölt….
Ahogy a legkeményebb férfi szívét is bearanyozhatja egy szerető nő, a legzordabb időben is megtalálhatjuk azt, ami feltölt szeretettel és szépséggel. S mivel ritka kincs ez, az értéke is óriási. Sok Montale parfümben megéreztem ezt a kettősséget.
Vannak csillagfényes, csodálatos éjszakák is. Pihen a természet, alszik körülöttünk minden.
Mozdulatlanság van. Csak én vagyok és a csillagok. Úgy érzem, mintha egy óriási templomban lennék. Ez az az idő, amikor leteszem a terheket és meditálok. Imádkozom. Áttetsző hideg, szűrt fény van. És nagyon, nagyon, nagyon jó szag. A tisztaságé és ártatlanságé ez, hozzávegyülve a lélekemelő hittel. A szantál és tömjén illóolaja gyakorlatilag észrevétlenül kúszik a tudatomba. Én kinyújtom kezeimet és átkulcsolom két kezemmel az egyik fénylő égi szépséget.
Megnyugszom és feltöltődöm energiával, boldogsággal.
Próbáld ki, hogy mennyi örömet okoz, amikor meditálsz a gyönyörű téli estéken.
(Parfümbűbáj)
Tagged with:
Posted in Illatolatok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Archívum




error: A tartalom védett!