A minap érdekesen nyilvánult meg pár kedves ismerősöm a parfümcsoportban. Néhányan egyre jobban ragaszkodnak a régi, vintage, üvegekhez, illatokhoz és felettébb könnyedén tudják viselni.
‘Emlékeket idéz fel’…..
Én is áhítozva mondogattam, miért nem éltem egy bizonyos korban, mire barátnőim azonnal kijavítottak.
Azok a dolgok, amelyeket nem látunk, még létezhetnek.
Azok a történések, melyekre nem emlékezünk, még megtörténhettek.
Léteznek ‘furcsaságok’. És biztosan érzem, hogy nem csak velem…. Kisebbik lányom alig volt három éves. Egy éjszaka közöttünk aludt. Mindketten arra ébredtünk fel, hogy a gyerek álmában hangosan kacag, miközben mélyen alszik, és játszik a barátnőjével. Talán labdát kergettek….? Ezen még nem lepődtünk meg. De azon igen, hogy mindezt oroszul mondta!! Egyikünk sem beszélt otthon ezen a nyelven, egyébként is rég elfelejtettük már. Reggel persze a kislány semmire sem emlékezett.
Vannak az ember életében olyan történelmi korok, amelyekhez valamiért megmagyarázhatatlanul vonzódik. Lehetnek országok, bizonyos helyek, ahová nagyon vágyakoznak. Találkozhatnak emberekkel, akikkel első pillanattól kezdve úgy beszélgetnek, mintha mindig is ismerték volna egymást.
Megláthatnak egy képet, porcelánt, üveget, szőnyeget, és a legféltettebb kincsük lesz, bármily ócska is az esetleg.
És kutathatnak megszállottan egy lakás, épület, kert után, mintha keresnének valamit.
Nem tudom, voltatok – e úgy, hogy régi filmet néztetek és a kerítés íve, a mögötte elhelyezkedő fák és virágok láttán ‘tudtátok’, hogy mögötte milyen épület áll? És olyan volt! Mert a gondolatok megelőzik ám a filmkockákat….
Hányszor jártam úgy a budai lejtőkön a kis utcácskákon, hogy kerestem! Emlékeket!
Kutattam….valami után, amit én nagyon jól ismerek. Csak a dimbes – dombos táj volt ismerős….azok a régi épületek és a táj levegőssége eltűnt. A múlté. Beépített és ez szomorúvá tett.
Hányszor éreztem azt, hogy egy bizonyos kor hihetetlenül közel áll hozzám. Csalhatatlanul emlékeztem a ruhákra, anyagokra, színekre, formákra, kultúrára…….
Ti, akiket ismerek és nexusban vagyunk, megfigyeltétek, hogy hányan suhantok vissza és milyen könnyedén különböző korokba? Ehhez sokat segítenek az illatok…
A tudomány még nem bizonyította be, hogy léteznek – e előző életek. Ez azonban nem zárja azt ki, hogy ez nem lehetséges. Én biztos vagyok benne, hogy van. Az ezotéria egyöntetűen elfogadja. Hipnózissal, de akár meditációval is vissza lehet menni inkarnációkba, sőt….álmaink is sokszor emlékeztetnek.
Biztosan, akik olvasnak most emlékeztek többen arra, hogy volt visszatérő álmotok. Olyan, mint egy kirakó. Különféle aspektusokban mutatja magát. Évekig álmodtam egy hatalmas házról, amely domboldalon épült. Pár alkalommal láttam kívülről. Aztán bekerültem egyszer valahogy és bolyongtam a termekben. ‘Ellenőriztem’, hogy helyén vannak a porcelánok és tiszták – e. Megfogdostam a sötétítő függönyök finom rózsás selyemszatén anyagát. Kikukucskáltam az óriási ablakokon. Egyszer egy gondosan ápolt lépcsőn mentem fel az emeletre és néztem a falon az ősök képeit. A lépcsőfordulóban egy nőalak festménye állt. Én voltam…..Soha többet nem láttam újra a kastélyt….
Te, aki kutatod Magad….engedd, hogy a megérzéseid vezessenek. Nem kell állandóan mindig mindent szigorúan analizálni! Ha valami megragadja a képzeleted és emlékeket kelt Benned, hagyd, hogy a tudatalattid irányítson. Ha van kedves történelmi korod, amelybe nehézség nélkül bele tudod élni Magad, engedd. Idővel…és ebben biztos vagyok, lesznek, vagy már most vannak korszakok, érák, melyek valamiért roppant közel állnak Hozzád. Nekem rengeteget segítenek ebben a parfümök.
Használatukkor, mint egy film, események peregnek a szemem előtt.
De…., ha nagyon elszabadul a képzeletem….abban is biztos vagyok, hogy Közületek sokkal nem először találkozunk!
Áldott napot kívánok!
(Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?