bouquet

Villoresi: Teint de Neige

Sharing is caring!

Mottó: Csipkerózsa csókja

Megjelenés: 2000
Orr: Lorenzo Villoresi
Karakter: Púder
Milyen? Unisexnek írják, de szerintem női
Illatjegyek: Fej: Ylang – ylang, rózsa, púder, jázmin
Szív: Rózsa, jázmin, tonkabab, édes virágok
Alap: Cukor, jázmin, heliotrop, rózsa, pézsma, napraforgó
 
Régebben volt egy álomfolyamom, 4 – 5 részből állt és néha hónapok is elteltek közöttük.
Az első képsor egy dombon álló hatalmas emeletes gyönyörű régi vidéki ház volt viktoriánus stílusban megépítve. Óriási park vette körbe. Tele lugassal, pihenővel, bolyongóval. Harsogóan frissen érződött a levegő, rózsáktól roskadozott minden. Én szemben álltam a házzal és egy oldalajtón beléptem. Szobáról szobára suhantam…..
Következő alkalommal már bent voltam, mintha ellenőriztem volna a rendet. Jólesően nyugtáztam, hogy a rózsás porcelánok a helyükön sorakoztak. Aztán egyszer csak megérintettem a mályvaszínű drapériát és azonnal felébredtem.
Olyan élethű….pedig csak álom….!
A brokát anyaga, színe, illata után élesen ugrott be az enteriőr illata is.
A lemenő nap fátyolossá varázsolta az otthont. Fáradt színek tompán csillogtak a porcelánokon. A csipkék anyagát még sokáig éreztem az ujjaim között, akkor is, amikor már ébren voltam….
Párszor még jártam abban a kastélyban. Utolsó álmom ugyanott történt. Mahagónifa lépcsőfeljáró volt. Ahogy lépdeltem felfelé, a falon képek voltak. Jobboldalon. Festmények portrékkal. Akkor ott álmomban felismertem, hogy hozzátartozóim képeit láttam. A lépcsőfordulóban egy egész alakos nő festménye állt. Földig érő világos mályvaszínű ruha ekrü csipkékkel. Derék alatt végződő hullámos haj…az arc hasonlított rám, a szemek pontosan az enyémek voltak….Felébredtem.
Akkor, amikor megértettem, hogy valamelyik előző életemben jártam, soha többé nem álmodtam erről a helyről már.
Pedig jó lenne…..Lehet, hogy a legnyugalmasabb korszakom volt….
 
A Teint de Neige visszaröppent egy a mieinktől teljesen más korba. Ez a késői romantika időszaka, és még éppen a 20 század előtt vagyunk. Az emberek békében élnek, egyre nagyobb jólét van Európában, az első világháború még nyomában sem érződik.
 
A parfüm pedig hozza a boldog békeidők hangulatát. Avatag, ódon, napszítta illata a nyár elmúlását szimbolizálja. Színei nekem először a préselt rózsák megfakult árnyalatait idézik a vörösbordók kopását, megfáradt levélzöldeket. Felkészülést a hosszú télre.
Brokátok behúzását látom az ablak előtt, a gyújtós előkészítését a kandallóba.
A nappaliban egy fehér zongorát, melyen jó játszani Brahmsot, Chopint, Lisztet. A hamarosan beköszönő hideg megálljt parancsol, ez az emlékezés időszaka és a nyugalomé….
 
Az illat egy mesterien megkomponált tisztaságszag. Eszünkbe juthat róla anyukánk, kisbabánk, akár mi magunk is a gyerekszobánkkal együtt.
Egyszerűnek tűnik, pedig nem az! Mint a kései nyár….rengeteg virág illata szikrázik fel benne, majd elhamvad a bágyadó napfényben. De mindvégig kíséri a porosság, púderesség.
Nekem a por sokszor múltidéző – biztosan tudatalatti üzenet -.
A virágos poros jelzők, a múlt szépségét idézik.
A púder viszont tisztaságot, fehérséget éreztet….
Együtt avitt csipkés fehérséget érzek ki….
Nosztalgiát. Melankóliát is, hiszen napjainkban ki ne vágyódna a teljes béke iránt?
 

Hasonlítják l’Erbolario Iris Tenue illatához. Nem győzöm hangsúlyozni a bőrkémiát. Rajtam a TdN gyönyörű költemény, az Iris Tenue pedig egy lelkes amatőr kicsit darabos munkája. Ha már hasonlítgatok, akkor inkább Felce Azzura klasszikus kék – tisztaságához viszonyítanám.
 
Miért is lett Csipkerózsa csókja?
Nem használom mindig ezt a parfümöt. Nem is akarom. Túlságosan is visszaröppent a múltba. Modern huszonegyedik századi nő vagyok, amikor a mindennapokban észnél kell lenni, döntések milliója hárul rám. Ez az illat elvonná a figyelmem. Melegben egyébként sem hordható. De szeptembertől áprilisig igen, alkalmanként! És amikor Csipkerózsát felcsókolja a királyfi, ő elhúzza az emlékeket záró függönyöket és bepillanthatunk a múltba. Láthatjuk tisztán, emlékezhetünk könnyedén rá.
De a múlt elmúlt. Mi pedig jelenünkkel teremtjük a jövőnket. Ezért is…..szabadidőmben használom a Teint de Neiget!
Zárszó: Impresszív zongoradarabot tettem be, korunk szerintem leggyönyörűbb fiatal grúz zongora – művésznője előadásában. Kathia mintha abból az időből elevenedne meg.
(Parfümbűbáj)
 
 
 
Tagged with:
Posted in Házak – Illatok Lorenzo Villoresi Lorenzo Villoresi illatok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

error: A tartalom védett!