Mottó: Eljegyzésem története
Megjelenés: 2010
Orr: Lorenzo Villoresi
Milyen: Női
Karakter: Virágos – zöld
Illatjegyek: Fej: Narancs, mandarin, zöld friss levelek, ciklámen, gyöngyvirág, citrusok, virágok, őszibarack.
Szív: Gyöngyvirág, fehér virágok, mimóza, magnólia, liliom.
Alap: Fehér virágok, afrikai narancsvirág, fa jegyzetek, jázmin, pézsma.
Egyik kedvenc tervezőm Villoresi. Bámulatosan ötletgazdag és képviseli azt a könnyed mediterrán életérzést, amely olyan jellegzetesen olaszos.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Az illat, amelyről most szó lesz nem kifejezetten citrusos, hanem inkább a virágos kategóriába tartozik, de illékony szépségével, egyszerű fehér vidám bájosságával a napsütötte Észak – Itália lankáit, városkáit idézi. Macskaköves utcácskák, régi tradícionális üzletek és a mindenhol csimpaszkodó, függő, lógó, burjánzó virágtengerek illatoznak, ameddig csak ellát a szem!
Az Iperborea tartós, közepes szilázsú törékeny, érzékeny szépség.
Első pillanatokkor megtévesztő, mert egy könnyű narancsliget érzete lesz a felhasználónak. Talán egy olasz ”Ciao, come stai” – amellyel üdvözöl bennünket. Ezután kezdenek jelentkezni a virágok a zöld, vagy fás jegyzetekkel felváltva.
A mai napig bármikor felteszem állandóan megdöbbent, hogy mennyi érzés van benne, mennyi tisztaság, ártatlanság miközben felváltva levél és nyers fa aromák illódznak be a parfüm életébe.
Hogy hányféle virágocska édes illata sugárzik fel azt csak Villoresi mester tudná megmondani. A receptúrát hétpecsétes titok őrzi!
A törékeny mimózát, bódító jázmint és a visszafogott üde magnóliát azonban kiérzem. Tökéletes viselet eljegyzésre és esküvőre.
————
PG életem nagy szerelme! A Férfi, akivel élek, akivel ezer watton pörgünk és nem mindig könnyű vele, de akkor is! Ha újra kellene választani, ismét Ő kellene nekem!
Ezer éve történt, amikor rám nézett!….Pásztázott a szemeivel. Bizony mondom levegőt alig kaptam. A szemei barnaságában borostyánarany szikrák villogtak….senkinek soha nem volt ilyen gyönyörű pillantása! Ahogy tetőtől – talpig végignézett minden aranyló szikránál lepakolt rólam egy – egy ruhadarabot, míg én teljesen meztelennek éreztem magam….és még akkor is nézett….
PG soha sem a visszafogott szerény pasik közé tartozott. Pontosan tudta mitől döglik a légy….Volt valami a megjelenésében, az öltözetében, keveset beszélt és halkan. Udvariasan. És mégis egy kitörni készülő tűzhányót éreztem meg benne. Egy vadállatot. Olyan volt, mint a portyázó oroszlán. És én babonázottan ott álltam, fülig pirulva, dadogva, zavartan és azt kívántam, hogy süllyednék már el. A magabiztosságom semmivé lett. Jobbnál jobb igazi szexbomba nők vették körbe.
Számtalan kalandon túl lehetett, mert én érdekeltem és éreztem, hogy kitűnően szórakozik a zavaromon. De volt a mosolyában egy lágyság, amely csak akkor látszódott, amikor rámnézett. Nem lehetett nem észrevenni, ahogy izzott körölöttünk a levegő. Aztán egyszer csak ott ült mellettem….
Szeretlek! Akarlak! – estem bele a karjaiba. Jaja….én voltam, aki nem bírta tovább….Igen. Létezik szerelem első látásra. Mit érdekelt engem, hogy nem is ismertem. Soha senkivel nem voltam ennyire nyílt, soha senkinek nem sírta ki szívem a vágyait, és soha nem kívántam úgy férfit, mint őt. Csodálatosan gyönyörű kezei parázsként égettek, szinte fájt!
Ahogy egymáshoz értünk a kezeink és csókjaink beszéltek helyettünk! Testünk összefonódott és sokkal többet mondott minden szónál.
Nem futó kaland volt. Hanem Karma! Az életünk összeforrt.
Mindketten Olaszország szerelmesek vagyunk. PG sokszor lep meg vérbeli olasz illatokkal.
Az Iperborea Őt juttatja eszembe, pontosabban az eljegyzésünket, mely ugyan jóval előbb történt, mint a parfüm megjelenése, de az illat egyszerű szépsége olyan mint a mi szerelmünk.
Életem legszebb születésnapja volt. Első közös karácsonyunkat töltöttük együtt. Nagyon tetszett, hogy a fa, sütik és gyümölcsök mellett az egész lakás gyakorlatilag virágdíszben állt. Ennyi illatozó virág még Húsvétkor sem szokott lenni, nemhogy év végén. Az ablakok televoltak karácsonyi kaktuszokkal és ciklámenekkel. Hálónkban két vázában mimóza ontotta mézillatát. Az erkélyen fehér karácsonyi rózsa díszlett egy védett kis zugban.Szóval a szűrt téli már lemenő napfényben illatozott minden.
Én a legteljesebb lelki nyugalomban azokat a finom kekszeket majszoltam mellette, amelyeket pár hete hoztunk haza Olaszországból.
Egyszer csak átnyúlt hozzám. Odafordult.
”Szeretném, ha az asszonyom lennél! Elfogadsz engem? Velem tartasz egy életen át?” – és egy kis dobozkát nyújtott át.
Még ennyi év után is bekönnyezik a szemem. Ahogy felnyitottam a kis fadobozt és benne szikrázott a gyűrű, amelyet azóta soha egyetlen egy percre nem vettem le….miközben felhúzta az ujjamra a tekintetünk összekapcsolódott.
Szeretet, bizalom, hűség, őszinteség, elfogadás és törődés volt mindkettőnk tekintetében.
Ketten teljes meghittségben köteleztük el magunkat egymásnak.
Nos, hát ezeket az inspirációkat juttatta eszembe a csodálatos Iperborea. Én nem szoktam ennyire ártatlan parfümöket viselni, csak ritkán. Alkalmakkor.
Esküvőkön kívül fogadásokra, nagyon elegáns rendezvényekre ajánlom. Vagy pedig nagyon visszafogott, érzékeny elegáns hölgyeknek kortól teljesen függetlenül.
(Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?