Mottó: Félénk vagyok, de hódítani akarok!
Megjelenés: 2013
Orr: Jean – Michel Duriez
Milyen: Női
Karakter: Friss – virágos
Illatjegyek: Fej: Bergamott, citrom, vízililiom, narancs
Szív: Csokoládé, írisz, vízililiom.
Alap: Vízililiom, füge, étcsokoládé, borostyán.
Nem mindenki kedveli és nem mindenkinek áll jól.
Eleinte elsiklottam felette. Zavart az, hogy kifújáskor alkoholosabb volt a kelleténél….
Nem figyeltem rá eléggé fel….hiszen ő nem igazán az én karakterem. A Songe d’Iris egy megbúvó, visszahúzódó alkotás. Ugyanakkor kellő figyelmet szentelve neki, megmutatkozik a burkoltan (vagy nem is annyira ?) retro érzeteket keltő páratlan rafinériája. Amikor erre rájöttem és kiéreztem – hát, mit mondjak….visszavettem a flegmámból. 
Nappali kis kedvességről beszélünk. Ez nem randiparfüm! Nem nagyjelenés illat!
Munkába illik, dolgos hétköznapokra, tanuláshoz, de akár sportoláshoz is. Jegyzetei leginkább áprilistól októberig bontakoznak a legszebben ki. Kedvence a húsz fok körüli hőmérséklet.
Mit tud ő?Az első fél órában azon gondolkodtam megállás nélkül, hogy mire is emlékeztet? Annyira ismerős és nagyon kedves volt számomra de valahogy csak nem ugrott be. Aztán képzeletemben szappanok jelentek meg. Újra megszagoltam a csuklóm. A citrusok és bergamott egy sárgászöld szín asszociációjához vittek el. Egy szappanhoz, amelyben megjelennek a zöld és sárgás hullámok….
Bingo!
Zöld Fa! Első kiadások! Ausztriából becsempészett ajándékba kapott szappanok, amelyek ugyan rettenetesen kiszárították a bőrömet, de imádtam. Ha nem mosakodtam vele, akkor az orromhoz emeltem és szagoltam! Elmondhatatlanul frissítő jó illata volt. Az egyik kedvenc abból az időből.
Ne keresd most! A Müllerben múltkor megszagoltam. Nyomokban sem hasonlít a régihez ez már egy teljesen más készítmény.
Szóval….visszahozta a nyolcvanas évek retro érzetét….már megérte! Ó, az én édes kislánykorom….olyan jó dolog visszaemlékezni rá!
No….eltelik egy óra és szárazzá válik a parfüm. Jó! Fás, karcos, poros, virágos. Úgy gondolom, hogy a címadó vonala leginkább a második órától érződik. Nem tart sokáig, cirka egy mozifilm idejéig. Itt fog egyébként megbukni azoknak a bőrén, akiken az édes illatok mutatnak nagyszerűen. Bekeseredhet rajtuk, kislányomon is ez történt és zavarta. Szerencsére csokoládét nem véltem benne felfedezni, de a vízliliomot igen.
Megint csak nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba.
Régen volt a Nina Riccinek egy nagyon fincsi terméke. Ez az Eau du Fleurs álomillata. Azok akik kibírják a ”száraz” időszakot, csupavirág meglepetés éri majd őket. Egyébként roppant sajnálom, hogy beszűntették annak a gyártását.
Puha, krémes alapjaiba, melyekben felcsillannak végig a frissítő elemek, folyamatosan érezzük a vágott virágok cseppnyi zöldjét is és a virágfejek bájos aromáját is. Üdít és nyugtat egyszerre. Kedvesen élénkít a virágszirmok esszenciája, amely rásimul a bőrre. Eső utáni állapothoz hasonlít. Mint mikor egy zápor kiadósan megöntözi a természetet, és megtisztulva, élettelin vidáman virickolnak a növények.
Az alap visszafogott. Van benne visszafogott karcosság, egyáltalán nem édes. Foltokban itt érezhető a keserűcsokoládé kicsit fanyarkás hangulata. No, ettől még fikarcnyit sem lesz geil.
Elsősorban a félénkebb, visszafogottabb karakterű hölgyek fogják jól érezni magukat benne. Szilázsa puha, tartóssága öt – hét óra. S miután abszolút nem egy leteperős holmi, viselője előnyeit domborítja majd ki. Kedvelni fogják azok is, akik nem szeretik a ”kondenzcsíkot” maguk után húzni. Szeretettel permetezik magukr a könnyed, sportos, laza illatokat használók is.
Bármelyik korosztályon el tudom képzelni.
A Songe d’Iris tudatosan megkomponált virágillat, amely egyszerre merít inspirációt a nyolcvanas évekből és lendületet visz a kétezres évek lassan beköszönő második évtizedébe is.(Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?