Mottó: Könnyedség és báj örökké….
Milyen: Női
Megjelenés: 1972
Orr: Edmond Roudnitska
Karakter: Chypre – virágos
Kategória: Mainstream
Illatjegyek: Fej: Citrom, bergamott, bazsalikom, zöld jegyzetek, szicíliai mész, sárgadinnye.
Szív: Rózsa, marokkói jázmin, ciklámen, szegfű, őszibarack, lonc.
Alap: Vetiver, oakfa, pézsma, tölgymoha, pacsuli.
Hmmm….mit mondjak róla….
Azt hiszem azzal kezdem az írást, hogy mára az ilyen kvalitású parfümök már nem találhatók a mainstream kategóriában. Ez a minőség egyértelműen átment a parfüm manufaktúrák korlátozott milliőjébe. És ezért is van egyre nagyobb varázsa a titokzatos nicheknek.
No, persze….itt a parfümőr Roudnitska. Nem kell fémjelezni a nevét, hiszen világklasszis! Alkotásai az abszolút siker zálogaként borítékolhatók.
A Diorella arisztokratikus, szofisztikált, visszafogott és bájos. Szinte ontja magából a jólétet, és jómódot. Őszinte, mesterkéletlen, kicsit nyers, klasszikusan modern. Illatát ugyanúgy elképzelem minimalista hightech épületekben, mint ódon palotákban. Örök és állandó. Kortalan.
Akik kedvelik a chypre kategóriát nagyon könnyen fogják tudni viselni. Fesztelenné és szabaddá tesz, akár farmerben vagy, akár sötét kosztümben tűsarkokon tipegve. Teljesen zárt öltözetet mégsem tudok elképzelni hozzá még akkor sem, ha szigorú protokollon kell megjelenni. Aki ezt az illatot szereti független és erős. Szexi, de ő választ. Épp ezért szexualitása nem provokatív, hanem sejtető és fantáziadús. Még egy rangos eseményen is gondoskodik arról, hogy a tekintetek és figyelem arra terelődjön amerre ő akarja.
Megfigyeltem, hogy ezt a parfümöt a ….hú….nagyon jó pasik szeretik, úgy harmincöttől felfelé. Azok a nőcsábászok, akik nem a mennyiségre, hanem a minőségre mennek. No és ők sem tartoznak már a felejthető kategóriába, sőt!
Innentől kezdve a lecke fel van adva. Mind a nőnek, mind a férfinak.
Egy Diorellával ugyanis nem fogsz egy cimpicampi kisfiút elcsábítani, mert megijed és hazaszalad a mamájához. Ugyanolyan nagyvad fogja rád a hálóját kivetni, mint amilyen te vagy….Erős, független férfi, aki tisztában van értékeivel.
Emlékszem sokáig nem mertem viselni. Merész, magabiztos függetlenség áradt belőle ki, nem is kevés! Fokozatosan kapcsolódtam össze vele, miután egyre öntudatosabb lettem. Aztán olyan természeteséggel hordtam, mint a kedvenc ruhadarabjaimat. A mai napig észreveszik és megdícsérik rajtam, noha mostanában ritkán fújom – inkább amolyan tavaszköszöntőként.
Unalmas az egyhangúság, mindent kedvelek, ami kissé szokatlan.
Ha belegondolok hogy a hetvenes évek elején egy sárgadinnyés, meszes bazsalikom nyitány mekkorát szólhatott….(még jobban kedvelem Roudnitskát)! A dinnye jegyzet viszonylag hosszan tartja magát, még a rózsa és szegfű akkordjai alatt is megjelenik. A parfüm felfújásától kezdve mintegy tíz percre már sejteni lehet, hogy virágos elemekből lesz majd bőven részünk. Ez egy nagy csokor. A fás, moha alapok kellően gondoskodnak arról, hogy ne édesedjen be a jázmin és a lonc együttese. Hogy a szegfű ne váljon nehézzé, túl tömörré. A vetiver és pacsuli kordában tartja a rózsát.
Hozzávetőlegesen egy – másfél óra elteltével lineáris lesz, nem ugrálnak már a jegyzetek és szelídebbé válik a karakter. Innentől kezdve zöld/púder illatnak hívom. Finom, tiszta – persze nem jelenti azt, hogy a parfüm arisztokratikus önismerete megváltozna. Bár nem említik az aldehid összetevőket, szerintem lehet benne valamennyi….
A Diorella élettartama a bőrömön közepes: hat – hét óra. Hatótávolsága mérsékelt és nagyon finom. Nem csíkhúzó, de megérezvén azonnal kitágulnak az orrcimpák. Átesett már pár változaton. Nem a tyúklábmintás öntős első kiadásom van belőle, hanem 8 évvel ezelőtti. Az előbb említettet nem ismerem, a sajátom nagyon finom és a mai napig hibátlan.Sokan négyévszakosnak mondják. Ezt mindenki maga döntse el. Én csak tavasszal szoktam használni. Ár/érték aránya szerintem megfelelő főleg a minőségéhez képest. Egy 100 milis üveg 25 – 30 ezer forint körül mozog.
(Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?