bouquet

Adolfo Dominguez: Agua Fresca de Rosas

Sharing is caring!

Mottó: Szépséges nyári örömök

Megjelenés: 1995
Orr: Joan Bruses
Milyen: Női
Kategória: Mainstream
Karakter: Virágos, tisztaság
Illatjegyek: Fej: lime, bergamott, gtapefuit, mandarinlevél
Szív: Jázmin, gyöngyvirág, frissen szedett virág, fehér rózsafajták, bolgár rózsa, pézsma
Alap: Pézsma, tölgymoha, szantálfa, borostyán
Ezt az illatot a barátnőm elkönyörögte tőlem. Gyakorlatilag eszem ágában nem volt árulni, hiszen mutogattam egy könnyed, romantikus nyár aromát, mely energiát adott abban a plusz 35 fokban, amit valahogy túl kellett vészelnem.
(Soha nem szoktam nyekeregni időjárás miatt, kizárólag nyáron hőségben. Északi típus vagyok – ez van.🙂)
A szóban forgó kreáció elegánsan komoly.
Játékosan bohém. Simulékonyan hívogató.
Tudod mit tud az Agua Fresca de Rosas?  – Azt, hogy az orr szeretne mindig a  közelében szimatolni.
Minden bőrön máshogyan mutatkoznak az illatszerek. Ez erre a kompozícióra fokozottan igaz!
Imádom a friss, apránként virágos lendületét, ahogy belekarcolódik a bőrömbe.
Ám barátnőmön? Átalakul. Olyan lesz mint egy habokból kilépő sellő. Tiszta bársonyos krémes varázslat, mely puha fátyolként veszi körbe! És rajta finoman, árnyaltan erotikus.
Szebb, mint rajtam.
Két óra tudatos rábeszélés, ráhatás és egyéb taktikák – praktikák megállás nélküli folyománya után beadtam a derekam. Csak azt kértem, hogy pár szót lejegyezhessek róla.
Miért nem árulják ezt a csodát mindenhol?? ….vagy inkább mekkora mázli, hogy alig kapható, nem? 🙂
Hamarosan esküvő lesz a családjában. Felvetette a gondolatot, hogy törékeny szépsége a menyasszony dísze lehetne azon a napon.
És miért is ne? A kreáció annyira letisztult, mint maga az üveg. Anno emiatt választottam. Egyszerűsége megfogott.
A most 23 éves remekmű úttörő volt a maga korában.
Csodálatos karcsú üvege a finoman cizellált nyakba akasztott névjeggyel a merített papíron egyszerre szolíd és elegáns. Sugárzik belőle a múlt iránti tisztelet – pedig hol volt akkor még a vintage őrület. Méltó éke a szépítkező asztalkánknak!
Ilyen az illat is. Finoman közelíti meg az embert. Rózsás mohás kertvirág árnyalata nemes egyszerűséget sugall.
Minden csak nem közönséges. Nem húz maga után csíkot, nem hívja fel a figyelmet. Miért is tenné? Hiszen az illatmag foszlányok szétterítődnek az éterben. Maguk után hagyják lenyomatukat és mi gyanútlanul elkezdünk keresgélni utánuk.
Szépérzékünk feléled és újra érezni szeretnénk a szelídségét.
Igen. Citrushéjakkal zöld levelekkel és rózsákkal kezd. A fejjegyek leszáradásakor már pianissimoban érződik a pézsma aromája. Ad egy puha, selymes simítást a virágoknak, melyek inkább a különféle rózsákat jelenítik meg.
Ezek után a parfüm viszonylagos linearitást mutat. Váltakoznak ugyan a ciprusos és virágos akkordok, de nem feltűnően.
Ennek ellenére csodaszép és maradandó élményt nyújt a felhasználójának.
Az alapjegyekben némi borostyán is érződik. Az idő múlásával a selymes krémesség fokozódik, mindamellett a virágok és tölgymoha együttese gyönyörűen díszíti fel az alapokat.
Semmi esetre sem trendillat.
Egyéniség!
A kilencvenes évek erőteljes vibráló összetettségétől is különbözött, mint ahogy most sem illeszkedik be egyik divatirányzatba, mert önmagát adja.
Stílusa miatt bármikor, bármilyen évszakban viselhető. Az én bőrömön nyáron volt a legszebb.
Hétköznapokon és ritka rendezvényeken egyformán megállja a helyét, hiszen elegánsan szerény, nem kérkedik, hanem jelenlétet teremt.
Az illat bőrközeli, de hosszantartó. Bírja a száraz hideget és az izzasztó meleget.
Légiessége és világos fénye miatt mégis….inkább melegebb időszakra ajánlanám.

(Parfümbűbáj)
Tagged with:
Posted in Házak – Illatok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Archívum




error: A tartalom védett!