Mottó: Azt hiszed szende vagyok? Nagyot tévedsz!
Megjelenés: 2015
Orr: Paolo Terenzi
Milyen: Unisex – bár ez nőkön szexibb
Kategória: Niche
Karakter: Virágos – fémes – zöld
Illatjegyek: Fej: Zöld levelek, árvácska, bergamott, virágos jegyzetek.
Szív: Gyöngyvirág, bolgár rózsa, orgona, fekete ribizli, liliom, levegő jegyzetek.
Alap: Acél, pézsma, borostyán, pacsuli, kakaóbab, méz, karamell árnyalatok.
Húha! Nehéz lesz róla írni.
Túl jó! Túl mély! Túl vad!
Hatalmas álcát viselő igazi becsapós kreáció, de annyira gyönyörű….
Minden fondorlattal ellátott tündöklő kurtizán! Egy illúzió, ahol a pillanatnyi benyomásaid teljesen más képet fognak érzékelni, mint amilyen valójában.
Paolo Terenzi most is nagyot alkotott! Egyébként ő az a kreátor, akinek a művei nem igazán hasonlítanak egymáshoz. Míg egy Montale, Kurkdjian, JHG (csak néhány példa) karakteres stílusjegyekkel rendelkezik, addig a Terenzi illatok jellegzetességeit már csak a nagyon vájt orrok veszik észre. Mitagadás – nagy művész!
Az Ensis sokoldalúsága valószínűleg azért olyan nagyszerű, mert ”mindenből” van benne egy kicsi. Éteri, zöld, édes, virágos, hideg, fás, gyümölcsös.
Kerek egy hétig teszteltem. Minden nap! Sőt….ráfújtam a lányomra és ismerőseimre is. Ez alatt az idő alatt egyetlen egyszer sem volt egyforma!
Engem ez teljesen megdöbbentett, persze jó értelemben!
Tisztában vagyok azzal, hogy a parfüm nászt alkot a bőrünkkel és kipárolgása függ az idegrendszerünkön keresztül a külső hőmérsékletig és páratartalomig. Sok minden meghatározza, hogy miként mutatkozzon a bőrön.
Volt egy nap….előzőleg elég sokat esett. Reggel kimentem a kertbe pár percre hogy feltöltődjem az ébresztő friss levegővel. Figyeltem a lehulló faleveleket, hallottam a koppanásukat a gyepen. Csodálatos illata volt az esőáztatta földnek! Egyszer csak mint valami varázslat megéreztem magamon az Ensis illatát, ahogy eggyé vált a levél – föld – krizantém és levegőszaggal! Olyan volt mint amikor a tündér megérint a varázspálcájával és kimondja az igét: Légy boldog! Egy mély szusszanás és szinte mázsányi súlyok hullottak le rólam. Egy pillanatra csak egy lélek voltam test nélkül. Jó volt érezni a szublimációt ahogy eggyé váltam az illattal és a természettel. A parfüm nem tett mást csak felerősítette a körülöttem levő nedves természet kipárolgását. Vagy a környezet hozta ki belőlünk ezeket az esszenciákat….? – nehéz eldönteni.
Lágy, zöld levél és virágillatom volt aznap reggel….
Egy pihenős könyvolvasós délutánon teljesen másképpen mutatkozott be. Meglepett, hogy mennyire forró és száraz. Frivolan, kissé fennhéjázóan virágelemek köszöngettek egymásnak, csokorba szedve, levelekkel tűzdelve. Olyan volt mint egy tükör előtt budoárjában üldögélő hölgy, aki a haját igazgatja, gyöngysorát rendezgeti a dekoltázsán. Okos és szellemes. Tökéletesen kiszámolva, hogy mit miért kell tennie a céljai érdekében. S hogy miért mondom ezt? Azért, mert bármilyen rózsás – orgona kompozíció vibrált akkor a középpontban, volt egy hideg – rideg, számító fémes akkord is az alapokban, gondosan rejtőzködve. Nem az a szépség aminek látszott! Cseppet sem törékeny! Több annál jóval, ötvözve a látványt a rafinériával.
A tegnap sűrűre sikeredett. Egész nap lótottam – futottam, csúszásaim voltak az időben. A déli órákat egy 92 éves néninél töltöttem, akinek csípőprotézise kimozdult, fájdalmai voltak. Nálam volt a parfüm, fújtam hát rá belőle.
Ég és föld volt a kettőnk közötti különbség. Mintha nem egyet viseltünk volna. Rajtam édesen és gyümölcsösen hömpölygött, mintha energiát akart volna adni. Ellenben a nénikén halvány virág és erőteljes fás akkordokban érződött. Az orgona gyönyörű volt rajta!
A velencei karnevál. Folyamatosan erre asszociáltam egész idő alatt, amíg figyeltem magamon és másokon a viselkedését. Hiszen oly sok árnyalata van, mintha egy álarcosbálban lennénk.
Számtalan viselkedés és megannyi megjelenés jellemzi.
Összességében egy alig édes, zöld jegyekkel ölelő virágos és gyümölcsös kompozícióról van szó, melyet fémes és fás motívumok támasztanak meg.
Álarc!
Becsapja az embert, de hányszor azt hiszi megfejti, de másnap rájön arra, hogy a parfüm ismét túljárt az orrán.
A V. Canto illatok megjelenése decens és elegáns. Sima csiricsáré mentes bársonyruhába vannak öltöztetve az üvegek egyetlen kerek fém szignóval ellátva.
Hatóidejük nagyon jó (reggel és este egy – egy fufi) hatótávolságuk közepes szilázsú, pont finom. A lakótérbe ivódik az aromája.
Erotikája – ha éppen olyanja van akkor – csúcskategóriás.
Nálunk nehezen lehet beszerezni, közepes árfekvésű (30 – 45 ezer forint között mozog a nagyobb kiszerelés).
Azoknak ajánlom, akik szeretik a változatosságot és akiknek bejön, hogy nem szirupot öntenek magukra.
Vélemény, hozzászólás?