Megjelenés: 2006
Orr: Nathalie Feisthauer
Milyen: Női
Kategória: Niche
Karakter: Púder – virágos
Illatjegyek: Ibolya, mandarin, borostyán, gyömbér, bőr, pézsma, púder jegyek, rózsa, gyöngyvirág.
Senkit se tévesszen meg a név!
Nem az aminek látszik.
Vagy, ha az is, akkor talán a legszofisztikáltabb kurtizán illat, amellyel találkoztam.
Érzéki, púderes, kifinomult, melyben a párás bőr keveredik egy lolitás krémes árnyalattal. Szóval olyan nagyon fincsi…. no de az ELdO néha el tud reppenni, amikor illatnevet keres ️
Ez a parfüm lágyan cirógatja az érzékeket. Tartós rajtam, de a szilázsa oly picinyke, hogy csak akkor érzik meg, ha a nyakam, csuklóm közelében szaglásznak, vagy ha ruhaneműmön van.
Nagyon szeretem!
Azért mert puhán ölel körbe, de azért is mert változékony.
Szeretem, hogy van benne gyömbér. Imádom, hogy a rózsa krémesen és édesen elvegyül a púderes jegyekkel. Egyszerre modern és antik! A visszafogott púder jegyzetek eszembe juttatják a XIX. századi csipkéket, selymeket. Pasztellekben, szűrt fényben jelenik meg minden. Viszont ott van a bőr aromája is, amely a gyömbérrel együtt modernné, és élettel telivé teszi a kompozíciót.
Akkor most melyik a Putain des Palaces? Mai? Vagy inkább rafináltan visszafogott?
Évekkel ezelőtt volt egy vissza – visszatérő álmom….
Valahol a világban egy csodás udvarházat barangoltam be amely egy óriási lankás birtokon állt. A ház a dombok tetején terült el, kicsit viktoriánus stílusban megépítve. Belépve süppedő nehéz pasztell szőnyegeken jártam körbe a szobákat. Minden olyan meseszép volt és mégis természetes. A nyitott ablakok lenge függönyeit meglibbentette a szél. Tekintetem körbejárt a festett porcelánokon. Megcsodáltam a szép csészéket és teáskannákat az üvegszekrényekben. Csillogtak. Ahogy sétáltam a helyiségekben olyan volt, mintha ellenőrizném azt hogy minden a helyén van – e. Végigsimítottam a vörösbarna gondosan felfényezett asztalokon és megfogtam a csipketerítőket hogy egyenletes szép simán fekszenek – e rajtuk? Elrendezgettem a vázákban illatozó virágcsokrokat. Néztem a tájat.
Az emeletre egy mahagóni lépcsősor vezetett fel, a falon végig portrékkal megrakva. Ismerősek voltak a képek. A lépcsőfordulónál egy egész alakos fiatal hosszú hajú nő portréja nézett velem szemben, földet seprő halvány rózsaszín ruhában. A tekintete megfogott. Amikor közelebb léptem a képhez és jobban szemügyre vettem akkor saját magam átlátszó szempárját véltem megpillantani.
Az álmok eddig tartottak. Felébredtem és soha többet nem jelent meg a vidéki ház a dombtetőn.
Naponta gyógyítom a fájdalmakkal küzdő betegeket. Mozgatom, lazítom őket, miközben energiával töltődnek fel.
Kivétel nélkül – hát milyen irónikus is a sorstól – a Putain des Palaces parfümöt szeretik.
„Annyira finom lágy, megnyugtató illat!” – szokták mondani a drágáim.
Nyilván nagyon jól illeszkedik a bőrömhöz és ahogy dolgozom a mozdulataimból kiáramló illatfelhő megérinti az érzékeiket. Rajtam abszolút nem kihívó. Az ibolya törékenysége csak órák elteltével jelenik meg.
Nos, akkor összegezzünk!
Húszon túl szinte minden korosztályú hölgynek ajánlom. A tartóssága hozzávetőlegesen nyolc – kilenc óra. Minden alkalomra megfelelő szerintem. Nagyon jól hordható. A vonzásfaktora kifejezetten csábító, de a legkevésbé sem közönséges. Picit arisztokratikus illat a szó legnemesebb értelmében.
Ára jobb, mint sok mainstream parfümnek, harmincezer forint körül van. Ár/érték aránya kiváló!
(Parfümbűbáj)
Vélemény, hozzászólás?