Sharing is caring!
Annick Goutal – 1946 – 1999 – zongoraművész, modell, parfümőr.
„Parfümjeinket a költészet és a természet, a növények és a kultúra keveréke ihlette. Mindegyik elmesél egy történetet, amelyet a bőrön át lehet élni” – Annick Goutal.
……………………….
Annick Goutal nyolcgyermekes családban született a franciaországi Aix – Ev – Provence – ban. A gyönyörű szép kislányról hamar kiderült hogy kimagasló zenei érzéke van, ezért Londonba költözött komolyzenei tanulmányokat folytatni, közben au pair volt. Feltűnő szépségére David Baley fotós figyelt fel és Annick hamarosan modell lett. Párizsba való visszaköltözésekor egy antik bútorboltot nyitott, majd hamarosan lánya született Camille. Betegsége miatt már nem tudott a bútorüzletben dolgozni.
A sors úgy hozta hogy egy barátja szépségszalonjának beüzemelésébe segített mely bőrápolással foglalkozott, majd Grasse – ba költözött és elkezdte tanulmányozni az illatokat. Férjhez ment gyerekkori szerelméhez majd 1977 – ben találkozott Henri Sorsana – val. Visszatért a zenéhez és a zene nyelvét illataromákban kottázta le.

53 éves korában rákban hunyt el. Halála előtt lányának készítette el az örökifjú bohókás Petite Chérie – t.
Illatszeretetét azonban gyermeke tovább vitte és a családi vállalkozást tovább örökítette. Camille Isabelle Doyan – nel kezdett el dolgozni már 1986 – tól.
A ház illatai merőben szembementek a kor erőteljes, dagályos, csíkhúzó trendjével és naturális, természetközeli aromákat alkottak meg. Finom, légies stílusa valósággal vonzotta a művészeket és rövidesen óriási avantgárd rajongótábora lett.
Annick Goutalt tartják sokan a niche illatvilág úttörőjének.
Mindegyik alkotása egy történetet mesél el.
Ma már majdnem 80 fajta kreáció van a ház tulajdonában.
Közöttük pár kiemelkedő szépség a teljesség igénye nélkül:
– Eau du Ciel (1985)
– Eau d’Hadrien (1980)
– Grand Amour (1996)
– Le Chevrefeuille (2002)
– Le Mimosa (2011)
– Songes (2006)
– Encens Flamboyant (2007)
– Myrrhe Ardente (2007)
Végül, engedd meg hogy a személyes véleményem is megoszthassam Veled!
Akkoriban még azt az igazi brutál tartós jó kis fejbevágós parfümöket szerettem.
Hol volt még a Parfümbűbáj….
Még az álmaimban sem létezett….
Furcsa volt, hogy olyan kis „szellő” jellege van a bőrömön. Nem is foglalkoztam vele, de amikor visszatértem a nappaliba, akkor egy finom, könnyed, éteri aura remegett a levegőben.
Ilyet egyik illatnál sem éreztem! Akkor döntöttem el, hogy díva stílus ide vagy oda, nekem egy Goutal kell! (Később aztán már rájöttem, hogy az én karakterem elképesztően messze van a nagyvilági illatoktól)
Szóval…. Meglett az első parfümöm a háztól, aztán a második és rájöttem arra, hogy pillanatok alatt tudok azonosulni ezekkel a könnyed, optimista természetes alkotásokkal, melyek telistele vannak érzelemmel, szívvel és lélekkel.
Szeretem Annick Goutalt, Camille Goutalt és Isabelle Doyan egyaránt!
A mai napig szívesen fújom magamra a készítményeket.
Elsősorban már langyosodó napfényes időben, illetve nappali viseletként szoktam hordani.
Szeretettel
(Parfümbűbáj)
Post Views: 1 059
Vélemény, hozzászólás?